fekszem. fekszem a sötétben. fekszem a sötétben és várok.fekszem a sötétben, várok és félek. várom a vonatot. a sínen fekve várom a vonatot. várom a vonatot és félek. a sín hideg és kemény. sötét van. messze eljöttem a kanyartól. itt már gyorsan jön. gyorsan jön és hamar ideér. gyorsan vége lesz. remélem. azt akarom hogy gyors legyen és hamar vége legyen. nem akarom hogy fájjon. már nem akarok semmit. csak hogy ne fájjon. már élni sem akarok. azért fekszem itt. régen sokat jártam erre. csak úgy csavarogtam. néztem a síneket. a korhadt talpfákat. egyszer le is feküdtem rá. nyár volt és a sín forró. selymes és fényesre kopott. kéken tükröződött benne az ég. feküdtem csukott szemmel. különös érzés. felkeltem és vártam a vonatot. jött és elment mellettem. dudált. felnéztem a vezetőre. sovány középkorú. néztem a hatalmas kerekeket. borzongtam. most itt vagyok újra. hideg van. a sín most hideg. és fekete. úgy fekszem hogy biztosan vége legyen. a világnak. nekem. neki. mindennek. nem tudom lesz-e utána valami. nem tudom lesz-e utána. kinyitom a szemem. látom az országúton az autók fényeit. becsukom a szemem. már látni sem. sem érezni. sem tudni. szeretni. sírni. nevetni. semmit. csak a vonatot. csak elmenni. félek. hallom a vonat dudál. az átjáró előtt szokott. aztán a megálló. utasok. aztán elindul. és jön felém. talán újra az a férfi vezeti. talán nem. mindegy. még nem tudja. elindul és halad a kanyar felé. utána felgyorsít. mire ideér teljes sebességgel jön. ugye hamar vége lesz. már érzem ahogy remeg a sín. még messze van. még felkelhetnék. nem akarok. nem tudok. csak siessen és legyen vége. már hallom is. mégis kinyitom a szemem. látni akarom ahogy jön. amikor ideér. már látom a fényszórót. messze van. de már gyorsul. egyre gyorsabb. és közeledik. gyorsan. gyorsan. nagyon gyorsan. a fény egyre nagyobb lesz. a sín egyre jobban remeg alattam. már csak pár száz méter. és vége. látom ahogy rohanvást jön felém. már a vezetőfülke fényét is látom. a fényben egy alak. még most sem tudja. még száz méter. ötven. negyven. húsz. rám vetődik a fény. egy pillanatra becsukom a szemem. aztán kinyitom. már csak tíz. minden lelassul. felnézek a vezetőre. egy pillanatig egymás szemébe nézünk. az övében értetlenség, rémület. valamit megránt. talán fékez. én fekszem és várok. ideér. fölém tornyosul. valami fehér izzás robban. aztán....... halálos kimenetelű vasúti közlekedési baleset történt vasárnap délelőtt debrecenben - közölte a hajdú-bihari rendőr-főkapitányság ügyeletese.