fehértoll blogja

Friss topikok

  • xm95: Méltó visszatérés, gratulálok! (2016.04.07. 12:42) harminchetedik, avagy melinda
  • -bobolysza-: úgy hívták Isten "Isten meghalt." /Nietzesche/ "Nietzsche meghalt." /Isten/ még jó, hogy gnoszt... (2011.10.08. 19:17) harmincnegyedik, avagy kalapács
  • Dreistein: Boldog karácsonyt málnabácsi! Szeretettel gondolok rátok! bobek+kökesz+ a törpe (2010.12.26. 20:07) harmincharmadik
  • ferkenorka: találkoztam már boldogabb "cigányokkal" is. fékevesztett ünnepi borúlátás. felér egy Amanita phall... (2009.12.13. 20:12) huszonnyolcadik avagy wish you were here
  • apszolut: Előbb-utóbb elolvasom, kicsit késve, kicsit lemaradva, kicsit irigykedve, most is. Nem mondom, ho... (2009.06.06. 20:09) huszadik avagy szeat

Linkblog

HTML

tizenegyedik, avagy goelró

2008.12.14. 02:25 | fehértoll | Szólj hozzá!

elmondom most azt, amiről beszélni fogok én, vagyis hogy miért nem érdemes az embernek rendbehozatni a házában az elromlott villanykapcsolót . úgy volt a történés hogy pár éve majdnem leégett a ház körülöttünk, mer valami rövidzárlat okán kigyulladtak a falban a vezetékek. szomszédpista, aki a hamar munka ritkán jót hímezte zászlajára ennek egyenes következménye hogy öt hétbe telt mire kész lett de jó lett. örültünk is neki mint muzsikok a goelrónak. aztán a feredőszobában eccer csak bemondta az unalmast a borotválkozó lámpa meg a mennyezeti is. próbáltam villanyreszelőt toborozni javítási célzattal, ösmerősök között is akad, de valahogy nem jött össze, maradt mindig ígéret szinten, mink meg lámpanélkül. illetve az egyetlen működő konnektorba illesztett hosszabbitóról működött a mosógép, ebbe gyógyítottam egy spotlámpát, mármint a hosszabbítóba nem a mosógépbe és ha szükség kévánta a hajszárítót is eképpen üzemeltettük. hogy mindenki képben legyen vázolom hogyan is nézett ki alapállapotban a világítási szekció. tehát, mint minden normális helyen az ajtó mellett van egy kapcsoló a mennyezetinek és értelemszerüen a mosdókagyló felett a beretválkozó lámpa - bár ez nálunk nem annyira nem egyértelmű, mert példul ha valaki idegen vetődne arra és a lámpa alatt szeretne borotválódni, fésülködni, annak mélységes csalódás jutna osztályrészül és csak a falipolcon levő fogmosó poharakat látná maga előtt, ha pedig arra vállalkozna hogy a szintúgy ott található dezodorok erősen torzító üvegében hajtja végig a rituálét, valószínű, hogy az akció utáni látvány inkább egy baleseti sebészeti ügyelet képét mutatná, telihold idején, amint az a vészhelyzetből köztudott nagyobb a forgalom - mivel a tükör a jobboldali falon csüng miként gyermek anyja ajkán szótlanul, ugyanis méreténél fogva csak oda tudtuk felinstallálni. na most a helyiséget kettéosztja a mosógép, egyik oldalán a fürdőkáddal másikon fajansszal. tehát ha valaki nem akart setétbe zuhanyni, tollászkodni, trónolni, horribile dictu borotválódzni, annak át kellett küzdenie magát a nagynak még legnagyobb jóindulattal sem mondható fürdőszobán, egy testcsellel becsapni a mosógépet és felkattintani a spotot, ha éltető fényhez akart jutni, vagy ha mazochista hajlamait akarta volna kiélni, akkor összekaszabolhatta magát a beretvával sötétben, de mondjuk a legutóbbi időkig ez nem jelentett nagy problémát, mivel a családban senki nem használt borotvát, mostanság is csak magam alkalmazom, miután egy belső sugallatra, ám családom erős tiltakozásának ellenére megkurtítottam bájosnak semmiképpen nem nevezhető orcám szőrzetét és ennek folyománya hogy a testfelület rendszeres karbantartást igényel (lásd még tmk). magam nem nagyon szerettem volna hozzájavítani, mer gondoltam valami nagyobb disznóság lehet a drótokkal, mer ahogy a beretvalámpát bekattintottam a villanyóra pörgött ezerrel aztán kisvártatva lecsapta a biztosítékot. mondjuk azér egy kapcsoló, vagy lámpa felrakás nem kihívás, de a hálózat már másik sütemény és ha öngyilkosságot akarnák elkövetni valami kevésbé fájdalmas dologra voksolnák és lennének is ötleteim, de ez most nem publkus, hátha más is olvassa rajtam kívül, oszt lenyúlja az écát. aztán jó bő hete egy ismerős csak eljött és helyretette a dolgokat. hozzsanna. égett a mennyezeti és a falilámpa is vettem bele energiaspórolós izzókat, leszereltem a spotlámpát és jó lett nekünk. de még se nem lett annyira jó és azóta egy merő bosszúság az életünk, ugyanis az évekig tartó egylámpás benyúlásos módszer annyira beívódott minden sejtünkbe, hogy a célobjektumba való behatoláskor mindenki zsigerből indul a falhoz és kattintana, ám ott csak az elosztót leli, lámpa sehol és akkor kap észbe, hogy a kényszerűség szülte helyzet már lecsengett, helyét újra visszaszerezte és szó szerint régi fényében tündököl a konvencionalizmus. na ilyenkor van az, hogy a család arra kapja fel a fejét, hogy az élményfürdőszobából, heves káromkodások és sűrű anyázások hallatszanak ki, amik az éppen ott túrázótól erednek aki csak akkor döbben rá, hogy teljesen feleslegesen tette zarándoklatát útját a falig, amikor odaér, hiába a megszokás nagy úr, ám azért ha lassan is de csak visszaáll a világ és a fürdőszoba rendje és így leend ez míg ember él e földtekén vagy amíg újra be nem adja a kulcsot a kapcsoló. majd még jövök.

A bejegyzés trackback címe:

https://feherblog.blog.hu/api/trackback/id/tr77821690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.